Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Előre a múltba

Cikkek

Szintén szenész?

2010.08.19

Mi, a gyerekek striguláztuk a szénszállítók fordulóit, akikkel általános vélemény szerint nagyon kellett vigyázni, mert hajlamosak volt becsapni a vevőt. Valóságos legendák  keringtek  gazságukról. Ravasz fuvarosokról és hétpróbás embereikről, megbabrált mérlegekről, bélelt kosarakról, amikor a megrakott lovaskocsik megjelentek fekete rakományaikkal az utcákon.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Előre a múltba | Hozzászólások: 1

A kapitány lánya

2010.08.17

Érzelmeink előrehaladásával  Melinda alibi szerepe háttérbe szorult, illetve minimálisra csökkent, mert már kéz a kézben sétálgattunk sőt, találtunk egy tündéri kis parkot az édes kettesre. Neve se volt, csak pici ligetecske néhány paddal a Vécsey utcában, a Nádor utca sarkán, ami elég kies és néptelen volt arra, hogy első, majd sokadik csókjaink szent helye legyen.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Előre a múltba | Hozzászólások: 2

Alsó tagozat, felsőfokon

2010.08.16

Legendás tanítónőnk szikár, kőkemény nő volt, szigorú, de szerető pedagógus és ízig-vérig magyar. A szikár keménység meg is látszott rajta, így azt hiszem senki nem csodálta, hogy egész életében leánykori nevét viselte. Magyarsága pedig a szó legnemesebb és legtisztább értelmében értendő. Mai fogalmaink szerint különösen

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Előre a múltba | Hozzászólások: 3

A lányok angyalok

2010.07.22

már szünetben megszólítottuk, suli után pedig kisebb-nagyobb távolságról kísérgettük a lányokat. Mármint, mindenki azt, aki neki tetszett. Nem párban, hanem a lányok kisebb csoportjait kísérték fiúk kisebb csoportjai. Ezek együttese alkalmi és vonzalomfüggő volt, a lánycsoport összetételéhez igazodott.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Előre a múltba | Hozzászólások: 0

Gárdaütközet Gépelem módra

2010.07.10

 

 Körbe-körbe, a falak melletti fedett, árnyékos lugas  bokszaiban már telt ház volt,  a Gépelem Gárdának középen, a napon azért  akadt két összetolható szögletes vasasztal, jellegzetes piros-fehér kockás terítővel.  Jólesett lehuppanni a homok aljzatba süppedő vasszékekre és várni a sörünkre. Aztán szó szót követett,  sör sört.

 

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Előre a múltba | Hozzászólások: 0

Sziráki mise

2010.05.11

amikor szívem akkori választottja „távozási engedélyt” kaphatott otthonról, vagyis „lejöhetett” a sárga ház talán harmadik emeletéről a kortárs közösségbe, én már javában a hatalmas bérház folyosóinak kövét koptattam a haverokkal. És ugyanez a kényszerű távtartás érvényesült hétvégeken, azaz szombaton és vasárnap is. Illetve….. nem egészen!

 

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Előre a múltba | Hozzászólások: 0

Szívek és fények

2010.03.27

Régi asszociációs játék: mondj egy gyümölcsöt! Alma. Jó, akkor játsszuk ezt most az első, a tizenéves korból való szerelmekre való emlékezéssel! Gondolkodási idő nincs! Na, ki volt az első szerelmed? Mond a nevét! Nekem? A Bánkuti Mari. Az Attila utcai suliból. Sokunknak tetszett, de valamiért "nekem jött be". 

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Előre a múltba | Hozzászólások: 0

Előbb sem korán

2010.03.06

Állítólag már óvodás koromban „nőztem”, azaz ácsingóztam a másik nem körül, de ezekre az akcióimra nem emlékszem. Arra sem, hogy egyszer a Tungsram strandon, a terasz alatti szekrényes öltözőben, míg anyám nem figyelt rám, én egy ott vetkőző nő combját tapogattam.  Megelégedéssel. Három éves lehettem. Talán…

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Előre a múltba | Hozzászólások: 0

Babi a buliban

2010.02.26

...milyen blama lett volna ha én ott téblábolok nagy hülyén, zsebre dugott kézzel valamelyik "majomsziget" alkotóelemeként. (Így nevezték akkoriban az egyedül lévő és leginkább nem táncoló fiúk csoportjait, amelyek a táncterem, illetve a folyosó különböző szegleteiben ütöttek tanyát)

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Előre a múltba | Hozzászólások: 0

Vereségek és veretlenségek

2010.01.20

Ezek nem játszani jöttek, hanem győzni! – Ebben lehet valami – mondta Major. – Akkor most kapjunk ki – kérdezte Karcsi, aki az Árpád útnak jóval a túloldalán lakva talán nem is érzékelte annyira a veszélyt. –Tudsz jobbat –  kérdeztem. – Meg mit számít, jobb a békesség.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Előre a múltba | Hozzászólások: 0