Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Parkra néző család

2010.01.17

Kép  Alig ismertem belülről a Dunánál lévő két nagy sárga házat, mert nem nagyon vendégeskedtem a környéken. A Fény mozi ház, meg később a Tavasz utca is messze esett onnan. Egyszer Polónyi Ildiéknél jártam a MAHART házban, egy születésnapi zsúron, később, gimnazistaként Holba Sanyiékhoz mentünk fel néhányszor, amolyan együtt tanulásos magnóhallgatásra. Általánosban évfolyamtársak voltunk Sambóval, de ő a másik, a vegyes osztályba járt és mi a „tiszta fiúk” nemigen barátkoztunk velük.

Érdekes, amennyire mászkáltunk a sárga házakban lakó lányok után az ottani fiúkkal nem haverkodtunk. Ők más kasztnak számítottak, legalábbis nekünk. A két Hetesi fiú, István és Károly, meg Ritter Miki külön társaságot képezett, elkülönülésük alapját „Nagy Hetka” fizikuma és testi ereje jelentette. Nem volt verekedős, de fölényes, meg kötözködős igen, mert érezte, hogy tartunk tőle. Persze nem P.Szabó („Peci”), és nem a nehéz fiúk a nehéz környékekről, mint Laonard („Lencse”), a két Zollner, akik idővel le is morzsolódtak a suliból vagy Csimbora, de mi, a szürke egerek igen.  Az ott lakók közül Komlósi Bandi a„Szepi” jó fej volt, olyan „hétpróbás csibész”, de jól állt neki. Nála kiismerhetetlenebb Hazafi „nem osztott, nem szorzott”, de valójában nem tudtuk, hogy milyen. Az Árpád út felől Nagy Jancsi lakott az osztályból, de ő se épült be a házbeliek közé. Nevelőapját mi valahogy olyan veszélyes palinak tartottunk, mármint besúgónak, ávósnak vagy ilyesminek.

A középső lépcsőházban (vagy azok egyikében) laktak Holba Sanyiék. Vele a Könyvesben kerültünk egy osztályba és ott barátkoztunk össze. Hozzájuk felmentünk néha. Nem sokan és nem rendszeresen. Megcsinálni egy házi feladatot, felkészülni egy dolgozatra vagy nagyobb feleléstől félve és persze Elvist meg Celentanót hallgatni, mert akkor még csak neki volt magnója az osztályból.

Sambó nyitott volt, segítőkész volt és mindent szívesen osztott meg velünk, már, mint azokkal, akikkel barátkozott. Nagyon jól tanult, afféle eminensnek számított, amihez nemcsak adottságai járultak hozzá, hanem az a háttér, amiben felnőtt. Egyedüli gyerek volt és négyesben éltek anyai nagymamájával. Ma is emlékszem a tündéri, csupa jóság nénire. Hordószerű kövérsége, kedvessége, ha akarom ma is előttem van de mindig fekete vagy sötét ruhában. Hasonlóan termetes volt Sanya édesanyja, Hajnalka néni is Belőle állandó derű fénye áradt, szép vonású kerek arcán mindig ott bujkált a felragyogni készülő mosoly. Sanya az ő alkatukat örökölte, ezért is választotta a súlylökést sportágának.  

 

 

De, ami a Holba családnál töltött délutánokból, koraestékből leginkább rögződött bennem az apukájának, Sanyi bácsinak a  képe, amint ül a heverőn, előtte dohányzó asztal és rakosgatja a passziánszt. Szakasztott úgy nézett ki, mint Humphrey Bogart, még termetre is, legfeljebb valamivel volt teltebb az arca. És csak rakta a kártyát, mintha Casablancában épp annak próbálna a végére jutni, kijut e Ilsa és László a nácik gyűrűjéből, az ő, vagyis Rick segítségével? Miközben Sam játszotta ugye az a bizonyos dalt a zongorán.  

Sanyi bácsi sokáig a Lehel piac igazgatója volt és utána is vezető állásban dolgozott, de amiért jó volt vele találkozni az, hogy mindenről volt véleménye, bármihez hozzá tudott szólni, méghozzá érdemben! Valami fanyar lényeglátással, előremutató tanáccsal, vagy bíztató mosolygós brummogással.

 

 

 

Kép Hogy a nagymama jósága, Hajnalka néni ragyogása  és Sanyi bácsi szelleme milyen eredménnyel járt, arra álljon itt, hogy Sambó simán vette az egyetemet és Dr. Holba Sándor, hogy felette is elszálltak az évek, szülész nőgyógyász osztályvezető főorvosként ment nyugdíjba. De soha nem tudtam a messzi távolból úgy fordulni hozzá, hogy ne azonnal segített volna. Egy tanáccsal, egy véleménnyel, egy ajánlással egy visszahívással, egy telefonszámmal, meg azzal, hogy: „megbeszéltem, hivatkozzatok rám”! Ilyen lett. Ezt hozta otthonról.  

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.