Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


T-emlékkönyv

Cikkek

Kik voltink mi?(3) Szabó Gyuri- pedig a kezét néztük!

2012.11.24

A vékony, szőke, szemüveges  srác – na jó, olyan huszonéves volt (ő is), de harmincon innen – utastársait szórakoztatta bűvészmutatványokkal. A fülke tele volt sőt, egyre inkább tele lett. Mert, akik arra jöttek a folyosón megálltak, hogy lássák, mit csinál Szabó Gyuri?

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: T-emlékkönyv | Hozzászólások: 2

Kik voltunk mi (2) - A Naszvagyi - mitosz

2012.11.04

A „ frontember” csak Naszvagyi Vili lehet! Ő a legnagyobb történet és szerintem az ő műsorával kezdődött a sorozat, mert az ő nevére mindig megtelt a klub és 30-40 perces műsort pár perc gondolkodás után tudott csinálni. Ha úgy kellett volna, víz alatt vagy hóval borított hegytetőn is.  Az egész ember csupa zene! Ha akarja, ha nem, bár mást nem is tudna akarni soha!

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: T-emlékkönyv | Hozzászólások: 1

Kik voltunk mi?

2012.11.03

A mi Izzó Klubunkba a nagy asztalokhoz törzstársaságok ültek, ha jól emlékszem 6-tól szólt a zene, a pultnál Vili sört, meg üdítőt árult, meg a kivételezetteknek „hátul” főzött kávét is. És közben ment a „duma”! A folyamatos, meg az alkalmi párperces, futólagos, „ mi van veled, régen voltál” szintű.  Ezzel együtt, vagy mi szoktattuk hozzá őket vagy ők várták el természetesen, de este 7-kor „ történni kellett valaminek”!

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: T-emlékkönyv | Hozzászólások: 0

Pacal,máj, zene és Borhy Pubi

2012.06.25

Volt ott minden, ami elképzelhető egy üzemi „étkezdében”, de én , a la carte, legtöbbször leves-tésztát, főzelék-feltétet vagy a főzelék tésztát választottam (…és engedhettem meg magamnak)  De Borhy Pubi nemcsak a dolgozókat ebédeltette, és nemcsak délben „adott enni” vendégeinek…

 

Egyszer volt Török Robi

2011.02.17

A Türr István utcánál járhattunk, amikor ő szólalt meg. – Ma mindenkit a Megyerihez viszünk. Már vagy egy órája. Meg is kérdeztem az előző utastól, hogy kit temetnek? Az illető annyit mondott: meghalt a Török Robi. – Igen, az ő temetése lesz – tettem hozzá tömören. Észre sem vettem, hogy én is úgy mondtam a rideg tényt, mintha őt mindenkinek ismerni kellett volna.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: T-emlékkönyv | Hozzászólások: 6

Cselényi - regény

2011.01.04

Mivel kezdjem, kérdeztem magamtól, amikor fontolgattam a Cselényi-regény megírását,  a 70-es évek Izzós ifjúságának népszerű „első emberéről”, Cselényi Miklósról szóló történetek felidézését.  Aztán úgy döntöttem, Paul Anka világslágerének az elejével, igen. Igen, ahogy a Destini kezdődik, azzal hogy You are may…..   

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: T-emlékkönyv | Hozzászólások: 7

Ha péntek van

2010.11.21

.  Nem volt ebben sem különös, sem kivetni való. Csak arról volt szó, hogy a pénteki, úgynevezett zenés klubestre „felnézők”, járogatók egyre jobban szerettek ott lenni, beszélgetni, sörözni, zenét hallgatni, még táncolni is kicsit, plusz közben részesülve némi műsorban, szórakoztató mókázásban is.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: T-emlékkönyv | Hozzászólások: 1

Safi pártállása

2010.10.08

Safi sokkal többet tudott a gyárról, mint annyian a  jól értesültek közül. Nem véletlenül! Ezért aztán, amikor fizetésemelés jött vagy közeledett a nyereségrészesedés ideje ( akkor volt ilyen) és találgattuk, hogy mennyi lesz, általános vélemény volt: kérdezzük meg Safit! Majd ő megmondja! És meg is mondta. Pontosan.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: T-emlékkönyv | Hozzászólások: 3

Ez a klub, már az a klub

2010.08.27

Akkor már pallón se lehetett belépni de, ahogy közeledett a boldog birtokbavétel, hatalmas kartonokon, „kiterített” dobozokon rendszeresen bementünk nézelődni. Nem azért, mintha annyi látnivaló lett volna, hanem azért mert lelki szemeink előtt már alakult a program, szinte láttuk a majdani rendezvényeket!

 

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: T-emlékkönyv | Hozzászólások: 0

Szelkó szerint a világ

2010.07.01

Elment pár leosztás vegyes sikerrel, amikor egyszer csak nagyon jó lapom lett, tele zölddel és közte a hetes! Be is rikkantottam az ultit, csakhogy akkorra Sanyi már kiszúrta a bennem munkálkodó konyakot és számított rá, hogy hibázok. Kontráztunk is egészen Megyeri Csárdáig! Ő kijött valamivel, én meg nyomban ütöttem egy kis zölddel, vigyorogva.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: T-emlékkönyv | Hozzászólások: 3